A télnek egy kellemetlen velejárója a hideg, sőt a legrosszabb a farkasordító hideg, amikor úgy elfagynak az ujjaim a fotózás közben, hogy ordítani tudnék. Annyira belemerültem a fényképezésbe, hogy a kesztyű alatt 4 óra elteltével rommá fagytak a kézfejem exponáló részegységei. A melegedőben nem értettem, hogy miért nem szublimálódik a "kosz" kézmosás közben, miután rájöttem, hogy nem a városi tömegközlekedés fogódzkodóitól sötétlilák az ujjaim, hanem csak nemes egyszerűséggel hideg volt. Pedig a farkasok bírják a hideget.
Nah, a sok kattintgatásból azért lett egy (kettő) kép, amit ide is ki merek posztolni, ha másért nem, akkor azért, hogy legyen értelme annak, amit eddig leírtam, meg a poszt címének is. :)
zársebesség:1/500s blende:f/1.8 ISO:250 fókusztáv:50mm
NikonD5100 + Nikon 50mm 1.8G
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése